Láttál már átverős műsort kandi kamerával?
Persze, hogy láttál.
Ott ültél a tv előtt, nézted, ahogy behálózzák a szerencsétlen áldozatot, ahogy készül a csapda, és tudtad, hogy bele fog esni, nincs menekvés, bármilyen okos is a kiszemelt áldozat. Láttad, és tudod, hogy bárkit be lehet csapni.
Piros a lámpa. Teherautó áll a lámpánál. Mögötte kicsi autóban középkorú, gyanútlan férfi, lehúzott ablakkal. Várnak a zöldre. Egyszer csak harsány dudaszó hallatszik. Mindenki felkapja a fejét. Aztán újra és újra agresszívan, egyre hosszabban megszólal a duda. A teherautóból ideges hústorony kászálódik ki, és vészt jóslóan megindul a kiszemelt áldozat, a kicsi autó középkorú, gyanútlan áldozata felé. A férfi arcára kiül a rémület, kapkodva tekeri fel az ablakot, lezárja az ajtót, hadonászva tiltakozik: nem ő volt. De a hústorony csak jön. A férfi rettegve várja a közelgő szörnyű pillanatot, amikor odaér majd, és nyilván lesújt az elkerülhetetlen végzet. Félelmébe belekeveredik a kérdés, hogyan kerülhetett ebbe a helyzetbe?
Úgy, hogy becsapták. Te is tudod, hogy bárkit be lehet csapni. Benned is nő a feszültség, hiszen tudod, hogy lehetnél te is az ő helyében. Aztán hirtelen véget ér a borzalom, elmarad a tragédia. A műsorvezető érkezik sietve a pezsgővel, mutogatja a rejtett kamerákat, mindenki nevet, ölelgetik egymást. Az áldozat még nem tért egészen magához, de már megkönnyebbült. Aztán snitt, és jön a következő.
És tudod, az ördög – már ha létezik persze – nagyon profi. Több ezer éve gyakorolja a mesterségét. És nem gondolhatod, hogy bármilyen okos, intelligens vagy is, hogy meg tudod védeni önmagad a saját erődből. Vagy igen?
Hidd el, ha azt keresed, ami az ő igazát támasztja alá, számtalan bizonyítékot szállít neked nap mint nap. És nincs vége. Nem jön az adás végén egy üveg pezsgővel, átkarolni a válladat, hogy nézd csak, ott a kamera, vicc volt az egész. Az átverés, ha hagyod, egész életeden át tart.
Tudom, kész vagy a válasszal. Szerinted én vagyok az, aki be van csapva. Én hagyatkozom a hitemre, én vagyok a hiszékeny. Mi van, ha éppen az Isten az, aki becsapja a világot?
Igazad van, nem bízhatom ezt a kérdést a véletlenre. Nem is tettem. Én is kételkedőnek születtem, tudod, sőt olyan is volt, hogy az sem érdekelt, van–e Isten egyáltalán. Aztán ez megváltozott. Érdekelni kezdett, mi is az igazság. És ha te ateista vagy, neked sem mindegy, hogy igazad van–e, vagy tévedsz. Így van?
Nos, én kerestem a választ, és itt állok vele: Isten létezik, szeret engem, és szeret téged is. Neked van válaszod?
