.jpg)
Talán nem bánod, ha egy kicsit attitűdöt váltok. Legyünk már kicsit szenvedélyesebbek. Benne vagy? Végül is nem arról van szó, hogy a puncstorta a finomabb vagy a vaníliafagylalt.
Itt az egész világról van szó!
Képzelt el, ha a világ mégsem csak úgy magától jött volna létre!
Képzeld el, ha – mondjuk – te teremtetted volna!
Ennyire toleráns lennél akkor is? Hagynád, hogy bárki bármit csináljon vele? Szó nélkül hagynád, hogy tönkretegyék az erdőket, mezőket, a termőföldet?
Hagynád, hogy megmérgezzék a levegőt, a vizeket?
Hogy egymást kihasználják, becsapják, rabolják, megbecstelenítsék és gyilkolják az emberek? Ott lebegnél a világ felett és ezt mondanád: végül is az övék a világ. Nekik adtam! Azt tesznek vele, amit akarnak.
Én gyakran elgondolkodom: hogy miért gondolják egyesek, sokan, hogy megtehetnek minden gazságot, aljasságot Isten teremtésével? Miért gondolják, hogy megúszhatják?
Gondolj bele, hogy ha John McClain (Bruce Willis) teremtette volna a világot, és jönne, hogy számon kérje tőled, mit tettél vele? Nyugodt lennél?
Nem lennél kicsit megijedve, hogy most mi lesz? Mit fog szólni? Mit fog tenni veled? Nem félnél a következményektől? Azt mondanád neki: te nem is létezel? Nem hiszek benned? És ezzel el lenne intézve?
És ha a maffia teremtette volna a világot? Vagy az adóhivatal? Azok szerinted a háttérben zúgolódnának csendesen? „De hát mit tegyünk? Nem hisz bennünk!”
És egyáltalán. A morális része a dolognak nem számít? Ha ajándékot kapsz valakitől, aki szeret, azzal már azt teszel, amihez kedved van? Mondjuk apád farag neked egy szobrot. Nem valami remekművet, csak úgy éppen, na! Becsomagolja szépen, és neked adja. Te bevágod a tűzbe, mert jól ég? És ha legközelebb kérdezi, hol van? Megvonod a vállad? Hiszen neked adta, mi köze hozzá?
Nem gondolod, hogy ha van Isten – már persze ha van –, jogosan kéri rajtad, rajtam számon, hogy mit tettünk?
Bocs. Nem rémisztgetni akarlak, sőt hadd nyugtassalak meg! Az én Istenem lényege nem a büntetés, hanem a megbocsátás. Nem vádol, hanem szeret. És csak annyit mond: beszéljük ezt meg! Egyetlen dolgot ró fel neked, hogy figyelmen kívül hagyod, hogy megtagadod az érdemeit, a létét, hogy nem hívod, ha baj van, hogy nem hiszel benne.
Olyan nagyon nehéz lenne fölülvizsgálni ezt az álláspontodat? Nem elvetni, nem elvtelen módon, tessék–lássék megváltoztatni. Csak felülvizsgálni. Szól valami ellene?
